HTML

Pénzkapu

Ha már nagyon eleged van abból, hogy sose jössz ki a fizetésedből, és/vagy vállalkozóként kevés az árbevételed. Receptek, amikre sose gondolnál...

Nézz be a hasonló nevű honlapra is!

Címkék

Címkefelhő

Honnan vette a Fidesz a rezsicsökkentés ötletét?

2014.06.12. 18:30 penzkapu

Előzmény: Kifolyik a pénz a kezemből...

metrokapu2.jpgMiért állítom azt, hogy a Kádár-rendszerben nem volt mire költeni? És miért volt elég az amúgy nem túl jó kereset?

Egy személyes sztori:

Amikor gyerek voltam három forint hatvan volt egy kiló kenyér. Ugyanennyibe került egy liter tej és tíz deka párizsi is. Én párizsis kenyéren és tejeskávén nőttem föl. Szinte mindig ezt kaptam reggelire.

Azóta sem nagyon bírom a tejet meginni, a kávéra pedig rá se bírok nézni. Na jó, ez utóbbi kicsit túlzás, de nem kávézom. Párizsi ritkán, de jöhet. Ha a minősége megfelelő. Kenyér? Igyekszem leszokni róla.

1994-ben az MSzP lényegében a három hatvanas kenyér ígéretével nyerte meg az országgyűlési választásokat.

De mi is volt ennek a szlogennek a jelentése?

Most az úgynevezett dotálásról írok. Sokan nem tudják, mi ez, bár ha így megy tovább, lassan újra divatba jön.

Nagyjából arról van szó, hogy az állam hatósági árat ír elő a termelő/szolgáltató számára. Ez többnyire jóval a piaci ár alatt van. Vagyis ha a kenyeret 250-300 forintért kapnám meg, akkor az állam arra kötelezi a péket (pontosabban az őt foglalkoztató állami üzemet), hogy nekem mondjuk 200 forintért adja.

Vajon ki fizeti a különbséget? Az állam. De – mint tudjuk – „az állam én vagyok”, meg Te meg Te, vagyis mindannyian adjuk össze azt a pénzt, amit végül is oda kell adnunk a péknek, hogy tudjon kenyeret sütni. Ez a Kádár-rendszerben lényegében így működött, egy bonyolult kézi vezérlésű szabályozó rendszeren keresztül.

Na jó, de mi ebben a buli?

Az, hogy a módszer kiválóan alkalmas volt arra, hogy a gazdaság működésének kockázatait szétterítse az egész társadalomra. Gondolj bele, mindenki meg tudta venni legalább a legalapvetőbb élelmiszereket. Cserébe viszont nem volt választék.

A dotálás miatt olcsó volt a gyerekruha. Mai szemmel nézve fillérekbe került a tömegközlekedés. Budapesten pl. egy forint volt a villamosjegy, és egyforintos érme kellett a metrón utazáshoz is (ld. a képet), egy ötvenbe került a buszjegy; a havi bérletért pedig 45 illetve 110 forintot fizettél. Vonat, távolsági busz hasonlóan.

 

Nemsokára megnézzük ennek a nagy olcsóságnak a következményeit.

 

Szólj hozzá!

Címkék: háromhatvan Fidesz Kádár

Devizahitel sztori II/1. rész - Mi köze Kádárnak az 1930-as évek Amerikájához?

2013.10.08. 18:22 penzkapu

II. Út az eladósodáshoz

1. Mi köze Kádárnak az 1930-as évek Amerikájához?

A minta, ahogy a gazdasági folyamatokat kezelte. Mindjárt kifejtem, előbb egy kis összefoglaló. Tanultuk a nagy gazdasági világválságot, tanultuk a New Deal-t. De azt kevesen tudják, hogy mindennek milyen súlyos kihatása van a jelenre.

Anélkül, hogy részletekbe mennénk, pár fontos összefüggés, jelentősen leegyszerűsítve: A válság lényege az volt, hogy a fizetőképes kereslet és a kínálat egyensúlya felborult. Az állam beavatkozása az egyensúlyt próbálta helyreállítani azzal, hogy pótlólagos keresletet generált állami megrendelések formájában. De!

Vajon honnan volt az államnak erre pénze? A suliban nyilván nem kapott hangsúlyt a kilábalás fontos pillére – hogy átmenetileg eladósodhat. Vagyis költhet többet, mint amennyi a bevétele. Aztán ha beindul a fogyasztás és a növekedés, akkor ebből vissza lehet fizetni az adósságot.

HA beindul, és HA az állam később hajlandó visszafogni magát. Sajnos az elmúlt évtizedek tanúsága szerint az állam egyre inkább rászokott arra, hogy a hitelfelvételt univerzális, minden gazdasági baj orvoslására alkalmas csodafegyverként használja. S persze figyelmen kívül hagyva, hogy az eredeti „recept” (az eladósodást illetően) úgy szólt, hogy „átmenetileg”.

A Kádár-rendszer alapvetően azzal tudta elfogadtatni magát, hogy minden áron - akár hitel felvételével is – lassan, de folyamatosan növelte a lakosság fogyasztását, életszínvonalát. Mesterségesen, nem a gazdaság természetes fejlődésén keresztül hozott létre fizetőképes keresletet. A visszafizethetőségről (annak fedezetéről) pedig egy idő után szó sem volt.

Tudtad, hogy már 1956 év végén sor került az első hitelre? A témában érdemes elolvasni Mong Attila „Kádár hitele” c. könyvét. Ebből az is kiderül, hogy sok gazdasági szakértő már az 50-es években tudta: a kívülről ránk erőltetett (szovjet) gazdaságpolitika Magyarországon bukásra van ítélve.

Sajnos mire ki tudtunk belőle kerülni, sikerült fülig eladósodni. (Azt még azért tegyük hozzá, hogy már akkor is sikerült összehozni néhány soha meg nem térülő beruházást - hitelből.)

 

Következik: Miért baj az, hogy a fogyasztás növekedését hitellel ösztönözzük?

 

Szólj hozzá!

Címkék: eladósodás devizahitel Kádár New Deal

süti beállítások módosítása