HTML

Pénzkapu

Ha már nagyon eleged van abból, hogy sose jössz ki a fizetésedből, és/vagy vállalkozóként kevés az árbevételed. Receptek, amikre sose gondolnál...

Nézz be a hasonló nevű honlapra is!

Címkék

Címkefelhő

Devizahitel sztori III/13. rész - A 24-lábú sárkány

2013.10.22. 15:00 penzkapu

13. A 24-fejű lábú sárkány

Egy kis csemege azok számára, akiket érdekel, hogy milyen elvárásokat támasztott a rossz gazdaságpolitika miatti torz környezet a bankokkal szemben. Kívánalmak, amiknek egyszerre kellett (volna) megfelelni:

  • A betétes elvárja a magas forintkamatot, a hitelfelvevő viszont csak ennél a szintnél alacsonyabb kamatot hajlandó a lakáshitel után fizetni.
  • A banknak a hitelfelvevő helyett valaki mástól kell megkapni a betétesnek fizetendő kamatot. De kitől? Ki hajlandó magas kamatot fizetni a forint adóssága után? Például a magyar állam.
  • Ha találunk egy külföldi bankot, aki hajlandó magas kamatra kölcsönadni a magyar államnak (márpedig ilyen magas jegybanki alapkamatnál miért ne találnánk?), akkor neki oda lehet adni a betétes forintját.
  • De milyen ügylet keretében adjuk oda a forintot? Hiszen valójában az ügyfélnek akarunk hitelt adni (és nem a külföldi banknak), ráadásul a forinténál alacsonyabb kamattal! Mit kérjünk tőle cserébe? Kérjünk devizát! Az jó, mert oda tudjuk adni a hitelfelvevőnek. A kamata is kisebb, amikor vissza kell adni, tehát az ügyféltől is kérhetünk kisebb kamatot.
  • Persze a hitelfelvevő a lakást forintért veszi meg, ezért a devizát valakinek át kell váltani forintra. Megállapodás kérdése, hogy a bank végzi az átváltást vagy az ügyfél.

Lassan összeáll a kép: A magyar bank köt egy (úgynevezett swap) csereügyletet a külföldi bankkal: Fogja a betétes forintját, és elcseréli devizára, majd egy idő (mondjuk egy év) múlva visszacseréli. Ha a deviza kamata 3%, a forinté 12%, a deviza mostani árfolyama pedig 100 Ft, akkor lejáratkor a külföldi bank 1 deviza egységért kb. 109 forintot kell, hogy visszaadjon. Miből szerzi meg?

Forintért magyar állampapírt vesz, kap érte 12% kamatot, tehát egy év múlva lesz 112 forintja, ebből 109-et visszaad a magyar banknak, a többi az övé. (Ugyanezt a 3 kamatot kapná a devizáért is.)

A magyar bank a kapott devizát valahol (a bankközi piacon) átváltja, és az érte kapott 100 forintot adja oda lakáshitelként. (Ha nem váltja át, akkor ez a hitelfelvevő feladata lesz, a lényegen ez nem változtat.) Mivel a betétesnek egy év múlva járó 12 forintból 9-et a külföldi banktól meg fog kapni, ezért oda tudja adni 3%-os kamatra.

Egy év alatt a törlesztés során az ügyféltől visszakap 3 forintnyi kamatot, de mivel a hitel lejárata több, mint egy év, a tőkeösszegnek csak egy részét. Így a swap csereügylet lejáratakor nem áll rendelkezésére az általa fizetendő teljes devizaösszeg. Azt valahonnan elő kell teremtenie. Vagy egy újabb csereügylet kötésével vagy pedig azonnali átváltással.

Aki ismeri a kettős könyvelést, tudja, hogy egy ügylet „lerajzolása” két „lábat” jelent. Ha ez az ügylet két szereplőt érint, akkor itt is, ott is megjelenik két-két „láb”. Ez már 4. Egy swap csereügylet önmagában is minimum 4, de inkább 6 „lábas” (szereplőnként).

Elkezdtem fölrajzolni az egészet. 24 lábnál abbahagytam. Aki azt mondja, minden részletét átlátja, úgy kell neki.

 

Következik: Mi a helyzet a kamatemeléssel és az egyéb költségekkel?

 

Szólj hozzá!

Címkék: devizahitel swap