HTML

Pénzkapu

Ha már nagyon eleged van abból, hogy sose jössz ki a fizetésedből, és/vagy vállalkozóként kevés az árbevételed. Receptek, amikre sose gondolnál...

Nézz be a hasonló nevű honlapra is!

Címkék

Címkefelhő

Devizahitel sztori III/7. rész - Éljen május elseje…

2013.10.14. 10:03 penzkapu

7. Éljen május elseje… (énekszó és tánc köszöntse?)

A kamatemelést nem sokkal megelőzően zajlott le a népszavazás az EU-hoz történő 2004-es csatlakozásról (tudod, amikor az volt a mézesmadzag, hogy nyithatsz majd Bécsben cukrászdát – no, ez is egy mókás kampány volt).

Arról már nem szólt senki, hogy a dolog fordítva is elsülhet (és el is sült) – hogy a krémest a „labancok” fogják majszolni, Budapesten. Ők nyitottak – ha nem is cukrászdát, de pl. bankot – nálunk.

Puff neki! Kitettük a pénzünket a világpiaci versenynek, majd nem sokkal később a piacunkat is. Már megint a kapkodás! Még nem volt elég erős ahhoz a magyar gazdaság, hogy helytálljon, de hát a magyar virtus...

Fontos megemlíteni, hogy már másodszor felejtette el az állam a polgárait tájékoztatni: 1989-90-ben arról, hogy ne várjon csodát a piacgazdaság bevezetésétől és 2003-2004-ben arról, hogy ne várjon csodát az EU-csatlakozástól (ami lényegében a piacgazdaság kiterjesztése volt világpiaci szintre).

Így aztán nem csoda, hogy ma oly sok a kiábrándult ember. Akkor most vissza az egész? Határozottan nem! Az irány jó volt és ma is az, csak elsiettük. Ha most hátraarcot csinálunk, akkor kezdhetjük az egészet elölről. Fél-Ázsia messze van. Földrajzilag és gazdaságilag egyaránt… (Most nem Ázsiáról és az ottani sokezer éves kultúráról beszélek.)

Hacsak nincs egy sajátos „harmadik út”, ami se nem a szocialista irány, se nem a szabad piacgazdaság útja. Ezt már korábban is kóstolgatták, ajánlom a „Mussolini” illetve „fasizmus” szócikkek tanulmányozását. Látszólag nagy siker volt - eleinte. Hosszabb távon viszont annyira mégse jöhetett be, hiszen szellemi atyja fejjel lefelé végezte.

Úgyhogy ha tényleg meg akarjuk oldani a devizahitel-problémát, akkor ne a múltban keressük az ötleteket, hanem a jövőben! Használjuk ki, hogy konvertibilis a forint, használjuk ki az Európai Uniós tagság előnyeit (mert azért szép számmal akad ilyen)!

Ja, és találjuk ki, hogy adottságaink milyen formában teszik lehetővé annak a bizonyos bécsi cukrászdának a megnyitását! Súgok: Ha jogosan vagyunk büszkék a magyar szürkeállományra, akkor ez a szellemi tőke meg fogja találni a módját, hogyan „gyarmatosítsa” Nyugat-Európát.

 

Következik: Amit bezzeg nem siettünk el

 

Szólj hozzá!

Címkék: devizahitel EU bécsi cukrászda Fél-Ázsia

Devizahitel sztori III/6. rész - Az a fránya alapkamat!

2013.10.14. 09:59 penzkapu

6. Az a fránya alapkamat!

Persze az is egy módszer, ha nem várod meg, míg a rabló megtámad, hanem már előtte önként odaadod neki a pénzed. 2003-ban épp egy ilyen szituáció alakult ki. Rövid időn belül 6%-kal, közel a duplájára emelte az MNB a jegybanki alapkamatot.

Mit jelent ez? Az alapkamat az egy olyan valami, amihez sok minden igazodik (vagyis úgynevezett referencia – azaz viszonyítási pont). Az, hogy mennyi kamatot kapsz a pénzedért a bankban, meg az is, hogy mekkora kamatra tudod a hitelt fölvenni.

Tehát lehet, hogy a kamatemeléssel sikerült kivédeni a forint jelentős gyengülését, de milyen áron? Gyakorlatilag úgy, hogy a hitelezőinknek beígértük, hogy inkább fizetünk nekik a korábbinál 6%-kal több kamatot, csak ne bántsanak.

Magyarország hosszú ideje jó adósnak számít, ezért egy ilyen lépést mindig örömmel fogad a piac. Hiszen minimális kockázattal nagy haszon jár. Ezt mindenki szereti. Olyan, mint egy váratlan fizetésemelés.

Csakhogy – mert az éremnek két oldala van – ezt a megemelt kamatot valakinek ki kell fizetni. Ki másnak, mint az adósnak, vagyis az államnak. Bezzeg ilyenkor nem tolonganak a politikusok, hogy „Én is, én is fizetni akarok!” Nem. Ilyenkor hoznak egy törvényt, hogy „Belenyúlunk a zsebedbe, majd Te fizetsz”.

Vagyis ezt a váratlan fizetésemelést azok a belföldiek és külföldiek kapták, akik abban az időben (a kamatemelés után) hajlandóak voltak pl. magyar államkötvényt vásárolni. És azoktól, akik nem voltak képesek erre.

Úgyhogy aki azért nem vett ilyet, mert nem volt rá pénze, duplán járt rosszul. Egyrészt fizetett annak, akinek már amúgy is volt (hiszen ezért tudott venni), másfelől pedig fizethette a magasabb kamatot, ha ő akart hitelt fölvenni.

Sajnos Járai utódja sem siette el a kamatcsökkentést. E két jegybankelnök tevékenysége sokezer milliárd kidobott forintjába került az országnak. (Az fejenként sokszázezer forint.) Rátett egy lapáttal az is, hogy amikor épp nem fenyegetett az államcsőd réme, folytatódott a fogyasztás hitelből történő finanszírozása. Ez pedig a kormány sara volt.

 

Következik: Éljen május elseje… (énekszó és tánc köszöntse?)

 

Szólj hozzá!

Címkék: devizahitel alapkamat

Devizahitel sztori III/5. rész - Rohanás a kaszinóba

2013.10.14. 09:56 penzkapu

5. Rohanás a kaszinóba

A kapkodást minősíti, hogy az MNB ezzel a döntéssel saját magát is meglepte, ugyanis legtöbb szervezeti egységét sem készítette fel. Így például a gazdaság (makroszintű) irányításához elengedhetetlen adatok összegyűjtésének rendszerét (pl. a fizetési mérleghez) is csak utólag alakították át. Csoda, hogy egyáltalán sikerült az adatokat összeszedni.

Ennél nagyobb baj volt viszont, hogy figyelmen kívül hagytak egy fontos tényt: Magyarország méretét tekintve kicsi ország. Hiába merünk nagyok lenni, ha a világgazdaság még nálunk is nagyobb szereplői ezt másképp gondolják.

Márpedig a nemzetközi devizaspekuláció kaszinója egy ilyen világ. Ott a játékosok nem azt nézik, hogy egy országnak mi a jó. Ők saját zsebre dolgoznak. Nekik mindegy, merre, csak mozogjon az árfolyam. Lehetőleg minél nagyobbat. És ebben a játékban az nyer, aki jobban bírja zsetonnal.

Nem jó, de így van. Mindig jönnek ötletek a spekuláció betiltására. Ám aki ezt mondja, az épp a lényeget nem érti. Piac nincsen spekuláció nélkül. Csak együtt lehet betiltani őket. Szüntessük meg a piacot is? Jó ötlet?

A spekulánsoknak mindegy, hogy forint, angol font vagy teszem azt, török líra. (Főleg, ha „friss husi”, új, egzotikus devizanem – az ő nézőpontjukból a forint ilyen - érkezik a piacra.) Az árfolyamot az adott ország gazdasági teljesítménye alapján a piac véleménye mozgatja föl-le, nem a spekulánsok. Ők azt figyelik, van-e határozott iránya ennek a mozgásnak. Amikor igen, akkor ha elég nagy pénzeket raknak be, fölerősítik.

Ez ellen csak háromféle módon lehet érdemben védekezni:

  • Tényleg nagyok vagyunk. USA, Kína méret. Erről lemaradtunk.
  • Olyan erős a gazdaság, és olyan felkészült a kormány és a jegybank egyaránt, hogy a spekulánsok tudják, hogy nem rúghatnak labdába. Igyekszünk ugyan, de ebbe még bele kell tanulni. Menni fog, csak idő kérdése, meg hogy tanulunk-e a hibákból.
  • Nem megyünk be a kaszinóba. Ezért nem kellett volna elkapkodni a teljes konvertibilitást. Annak idején több szakember figyelmeztetett a veszélyekre.

Ezért létkérdés az alapos pénzügyi tudás. Aki egyszer miniszterből MNB elnököt „csinált”, és ezzel előidézte az előző fejezetben említett súlyos hibát, képes az egész országnak jólétet biztosítani? Vagy magunknak kell?

 

Következik: Az a fránya alapkamat!

 

Szólj hozzá!

Címkék: devizahitel spekuláció