Direkt volt a hosszú szünet. Kíváncsi voltam, hiányzik-e valakinek a blog. Úgy látszik, nem. Pedig voltak olvasók. De hozzászólás, vélemény, kérdés, javaslat nulla! Csak a közöny.

Kedves Olvasó! Neked, Nektek készülnek a bejegyzések! Nem a magam kedvéért. Azért, hogy élhetőbbé tegyük Magyarországot. Amelyiknek minden lakosa érzi, hogy „jobban teljesít”.

Szerinted ki fogja ezt megadni Neked? A kormány? Az ellenzék? Nekik már sül a pecsenyéjük. És a Tiéd? Netán Te magad vagy a pecsenye?

Az utóbbi időben felfigyeltem rá, hogy egyre több kocsma húzza le a rolót. Ugye nem gondolod komolyan, hogy azért, mert az emberek egészségesebb életmódra tértek át?

Tudod, ez mit jelent? Ugyanazt, amit Te is érzel magadon: hogy egyre ritkábban ülsz le a haverokkal dumálni. Nincs időd rájuk. Örülsz, ha munka után beesel az ágyba. Örülsz, ha élsz. De élet ez? Vagy őrlődés a (taposó)malomban?

Akarod, hogy megváltozzon a helyzet? Dehogy akarod! Mert különben elfogadnád a segítséget. Tudod, ez a téma három, egymástól markánsan különböző csoportba sorolja az embereket.

Az egyik csoport magától is boldogul. Azért, mert tagjaik egymást segítik. A másiknak szüksége lenne külső segítségre, és el is fogadná, de nem tudja, hogyan kérje.

A harmadik folyton csak panaszkodik. Amikor azt hiszed, javítani akar a sorsán, és segíteni próbálsz neki, bebizonyítja, hogy Te vagy a hülye. Ő persze mindent tud. De sajnos „nincs lehetősége”, hogy kitörjön az áldozat szerepből.

Valóban nincs, mert akkor sem veszi észre a lehetőséget, ha az hangosan dörömböl az ablakán. Azért nem, mert valójában nem a lehetőséget keresi, hanem a „nincs lehetőség” bizonygatásával van elfoglalva.

Te hova tartozol?

folytatás:

http://penzkapu.blog.hu/2014/01/03/nekunk_igy_is_jo_ii_te_melyik_csoportba_tartozol