15. Nyakunkon a válság
Amikor viszont elszállt a forint árfolyama, már nem érte meg. Hiszen ha jobban gyengül a forint, mint amennyit a kamatkülönbözet kompenzál, az tiszta veszteség a külföldi bank számára! Az előbbi példát folytatva, ha az árfolyam év végén 120, akkor a 112-t visszaváltva több, mint 6 és fél százalékos a veszteség (az elvesztett 3% kamaton felül).
Innentől kezdve a külföldi banknak nem érdeke, hogy a csereügyletet újrakösse, mert túl kockázatos neki forintot tartani. Ugyanis egy ponton túl már nem az lesz érdekes, hogy hány forintot kap, hanem hogy egyáltalán megkapja-e.
Ezen felül, ha lejáratkor (ahhoz, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségét teljesítse) a magyar banknak 120-ért kell megvennie a devizát, de csak 3 kamatot kap az ügyféltől, és 109-et a külföldi banktól, az neki is jelentős veszteség. Hiába kapja a teljes törlesztőrészletet devizában, az csak töredéke a lejáratkor általa fizetendő összegnek.
Ráadásul, ha nincs több csereügylet, akkor nincs több alacsony hitelkamat sem. Vehet föl persze a bank a bankközi piacon hitelt devizában, csakhogy itt meg befigyel, hogy a piac a korábbinál nagyobb kockázatúnak tekinti Magyarországot (nő az úgynevezett országkockázati felár).
Mi az az országkockázat? Háztartási példával élve, ha egy munkatársad a következő fizetésig kér Tőled egy kisebb összeget, attól függően adsz neki, hogy mennyire bízol meg benne. Ha tudod, hogy rögtön elveri, valószínűleg nem kap Tőled egy fillért sem.
Ugyanígy, az országokat sem tekinti egyformának a piac. Csak itt a megbízhatóság a mindenkori aktuális kamatszintben tükröződik. Ha nő a kockázati felárunk, az azt jelenti, hogy csak magasabb kamatra tudunk kölcsönt kapni.
Nem állítom, hogy hajszálpontosan így gondolkodtak a szereplők, de a fő mozgatórugó ez volt.
Fölmerül a kérdés: Miért nem a saját tőkéje terhére állja a magyar bank a veszteséget? Ennek az az oka, hogy a történelem folyamán úgy alakult, hogy a bank alapvetően nem a saját tőkéjéből hitelez, és így nem csak a saját tőkéjét kockáztatja. Tehát valakitől be kell szedni a veszteséget. Ki mástól, mint a hitelfelvevőtől?
Következik: Más ötletek?