HTML

Pénzkapu

Ha már nagyon eleged van abból, hogy sose jössz ki a fizetésedből, és/vagy vállalkozóként kevés az árbevételed. Receptek, amikre sose gondolnál...

Nézz be a hasonló nevű honlapra is!

Címkék

Címkefelhő

Devizahitel sztori III/12. rész - Hibás termék a devizahitel?

2013.10.21. 10:58 penzkapu

12. Hibás termék a devizahitel?

Úgy fogalmaznék, hogy nem alkalmas arra, amire létrejött. Kényszermegoldás, a bankok „kínjukban” találták ki. Kényszerítette őket a hitel-lufi piramisjátéka, valamint a magasra tolt alapkamat. Megalkottak egy olyan öszvért, amilyet az érvényes pénzügyi szabályozók között lehetett.

Legyen alacsony a kamat egy magas kamatú környezetben. Kénytelenek az összes kockázatot az ügyfél nyakába rakni. Nem mondhatják, hogy nem adnak hitelt. Ezt az ügyfél sem fogadná el, és a lufit is tovább kell fújni. Te mit tettél volna az ő helyükben?

Szerencsére kapóra jött a forint konvertibilitása. Ki tudták használni, hogy vannak országok, ahol alacsony a kamat, és addig-addig variáltak, míg ezt különböző áttételeken keresztül át tudták csatornázni az ügyfelek javára.

Jó bonyolult termék lett! Persze, hiszen szó szerint fából vaskarikát kellett létrehozni. Legdurvább variációjában ez csak mesterséges konstrukcióval sikerült. Szintetikus módon állították elő a devizát. Még forintban történő fizetés is csak folyósításkor (és törlesztéskor) szerepel benne.

Az összes többi része olyan, hogy fizetni se forintban, se devizában nem kell, csupán technikai elszámolás történik. Forintban vagy devizában, attól függően, melyik részéről beszélünk. Viszont a folyósítás és a törlesztés elszámolása a konstrukció jellegéből adódóan csak devizában lehetséges.

Fizetni pedig abban kell, amiben megállapodtatok, hiszen a bank is eszerint tervez. Kivéve, ha ezen utólag sikerül módosítani, ami általában nem könnyű, de nem is teljesen lehetetlen.

De hiába az egész turpisság, a piacot nem lehet megerőszakolni. Ha a bank forint betétből hitelez, és ennek kamata magas, akkor a nyújtott hitelnek a kamata sem lehet alacsonyabb. Valamilyen módon és valakinek meg kell fizetni a különbözetet. Árfolyam-, kamat-, és egyéb kockázatban.

Elképzelhető, hogy ezt a kockázatot és annak árát a külföldi bankok állták? Nem hinném. Valószínűbbnek tűnik, hogy a magyar állam fizette az adósok helyett, külföldi bankokon keresztül – amíg bírta. Mindjárt mutatok rá egy példát a sok közül, hogyan lehet ezt kivitelezni.

A bankok valóban hibáztak, hogy mindezt nem hangsúlyozták. Abban is, hogy elhitték: rövid időn belül Magyarországon is euró lesz a fizetőeszköz, tehát csak viszonylag rövidebb ideig kell ezt a rafinált konstrukciót fenntartani. Tanultak az esetből - ma már nem hisznek az államnak.

De még egyszer megkérdezem: jó lett volna, ha egyáltalán nem adnak hitelt? Akkor azonnal robbant volna a bomba, így viszont talán még van rá esély, hogy ne dőljön ránk az egész.

No persze, a mindenkori kormány is nagyot hibázott, főként azzal, hogy folyton lebegtette az euró bevezetését. S közben a bevezethetőség – vagyis az erős gazdaság - érdekében tett megfelelő lépésekkel vajmi keveset törődött. Sajnos az MNB sem.

A 2008-as válság erőtlen magyar gazdaságot talált. Ráadásul a második Fidesz-kormány alatt tartóssá vált a gyengébb forint, az erős gazdaság pedig továbbra is várat magára.

 

Következik: A 24-fejű lábú sárkány

 

Szólj hozzá!

Címkék: euró devizahitel hibás termék alacsony kamat

Devizahitel sztori III/8. rész - Amit bezzeg nem siettünk el

2013.10.21. 10:36 penzkapu

8. Amit bezzeg nem siettünk el

Ez pedig az euró bevezetése. Szintén korai lett volna. Azért az is valami, hogy háromból egyet eltaláltunk! Igaz, nem nagy dicsőség, hiszen nem kellett hozzá túl sokat tenni. A forint lecserélésének aztán végképp nem volt meg az alapja. Bár azt mindig elhitette velünk az állam, hogy de.

Igazából ezért vélték sokan úgy, hogy nem annyira kockázatos a devizahitel. A bankok is, a háztartások is. Hiszen pár év, aztán már euróban kapjuk a fizetésünket! Addig meg guggolva is kibírjuk, ugye?

Mondjuk csodaszámba ment volna, ha teljesíteni tudjuk a bevezetés feltételeit, de – mint 2013-ban látjuk – a gazdaság szereplőiből ki lehetett volna „préselni”. Az inflációt meg lehet „erőszakolni”. Például úgy, hogy hatóságilag előírjuk a kereskedőknek, hogy mennyiért adják a kenyeret, a tejet, a húst. Aztán arra kényszerítjük őket, hogy csökkentsék áraikat.

A költségvetési hiány alacsonyan tartható úgy is, hogy bevétel oldalon bevezetünk extra adókat, amik ha nem folynak be (mert rosszul terveztük), akkor megemeljük a mértékét. Az államadósság csökkentésére pedig ott volt Románia példája 1982-89 között.

De ezek az összetákolt módszerek csak rövid ideig, nagy áldozatok – a jövőnk felélése - árán tarthatók fenn. Nyilván ismered a sztorit, amikor a kuruzsló „gyógyítja” a gazda beteg jószágát. Mindenfélével kísérletezik – persze egyik sem működik, végül az állat jobblétre szenderül. Mire a kuruzsló így reagál: „Kár! Pedig még annyi ötletem lett volna…”

Az elmúlt évtizedek gazdaságpolitikája nagyrészt ilyen kísérletezésre emlékeztetett. Az egyik társaság kitalált valamit, a másik le(nép)szavazta(tta). Vagy mikor kormányra került, visszacsinálta. Esetleg a saját pártja buktatta meg. Néha a koalíciós partner. Közben pedig folyton pakkot kaptunk. („Package, you know…”)

De ha netán mégis sikerült volna az euró bevezetése, akkor legalább a devizahitel nem jelentene gondot. Ahogy Szlovákiában sem.

Ez azonban a „Mi lett volna, ha…” kategória, úgyhogy hagyjuk is! Már csak azért se foglalkozzunk vele többet, mert ma ez még kevésbé aktuális, mint mondjuk tíz éve. Ha eddig nem siettünk, most még nagyobb hiba lenne rohanni vele.

 

Következik: A pénzügyi felügyelet

 

Szólj hozzá!

Címkék: euró csomag devizahitel rezsicsökkentés

süti beállítások módosítása