HTML

Pénzkapu

Ha már nagyon eleged van abból, hogy sose jössz ki a fizetésedből, és/vagy vállalkozóként kevés az árbevételed. Receptek, amikre sose gondolnál...

Nézz be a hasonló nevű honlapra is!

Címkék

Címkefelhő

Devizahitel sztori II/8. rész - Durrr…

2013.10.11. 11:21 penzkapu

8. Durrr…

Az előbbiekben leírtak miatt a kamatfizetés mindig kiszippant a gazdaságból valamekkora valós teljesítményt. Ebből pedig korlátozott mennyiség áll rendelkezésre. Ameddig a gazdaság nő, addig látszólag minden rendben.

Ha viszont bekövetkezik egy olyan állapot, amikor – a túlzott mennyiségű hitel miatt – már több kamatot kell(ene) fizetni, mint amennyi valós teljesítményt a gazdaság nyújtani tud, akkor gond lesz a kamatfizetéssel. Igazából ez jelenti a hitel-lufi korlátját és egyben végét.

És amikor ebbe a korlátba beleütközünk, az sokkal nagyobbat szól, mint amikor a nyersanyag-, az ingatlan vagy a tőzsdei lufi pukkad ki! Vajon miért?

Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolni tudjunk, nézzük meg, hogy a felvett hitelt melyik gazdasági szereplő miből fizeti vissza? Bank esetében nem nagyon van értelme az egymás közti hitelekkel foglalkozni, ez lényegében csak banktechnikai művelet.

Az állam többnyire újabb hitel felvételével törleszti a régit. Igaz, hogy e folyamat során egyre jobban eladósodik, de nem zavartatja magát.

A vállalat, ha képes valós teljesítményt nyújtó új kapacitást létrehozni a hitelből, akkor ebből az új kapacitásból tud fizetni.

A háztartásnak ilyen kapacitása többnyire nincs. Amit a hitelből vásárolt, azt javarészt elfogyasztotta, maximum a munkaerejét, illetve az érte kapott fedezet nélküli pénzt ajánlhatja föl. És szép lassan ez vezet odáig, hogy lényegében adósrabszolgává válik. Vagy odaadja az eddigi megtakarításait (a „családi ezüstöt”). Az érte kapott pénzből pedig törleszt a banknak.

Mit csinál a bank ezzel a pénzzel? Amíg fújható a lufi, addig új hitelként visszajuttatja a gazdaságba. De amikor már mindenki jóllakott és köszöni, de nem kér több hitelt, akkor a folyamat a vége felé közeledik.

Ha a bank tulajdonosa talál még fújható lufit, megteheti, hogy a pénzt a bankból kivonva ebbe rakja át. Ha okos, akkor ezt is csinálja. De csak a nyereség egy részével teheti, különben fel kell számolnia a bankot.

Ez pedig csak akkor következik be, ha már nagyon muszáj. Egyrészt azért, mert amíg „megy a bolt”, bolond lenne levágni az aranytojást tojó tyúkot.

Másfelől olyan ez a szituáció, mint amikor Neked egy teljesen új szakmát kell tanulni: eleinte kényelmetlen, no meg idő kell a gyakorlat megszerzéséhez. Harmadrészt pedig - mi lesz a bank alkalmazottaival, betéteseivel és az adósokkal? Azért e kérdés megválaszolása sem megy egyik pillanatról a másikra.

Amikor pedig már végképp nem tud hova menni a lóvé, akkor a bank a visszakapott zsetonokat kénytelen megsemmisíteni. Ami azt jelenti, hogy a gazdaságból a pénz elkezd elfogyni. Ezt hívják deflációnak, ami az infláció – a felfúvódás – ellentéte, csak sokkal hevesebb és fájdalmasabb lefolyású. Viszont ha már túl vagyunk rajta, az nagy megkönnyebbülés. :-)

Az árak csökkennek. Ennek még örülnénk. Sajnos a munkabérek is. Itt kezd fájdalmassá válni a dolog. A fizetőképes kereslet is csökken, ami miatt a meglévő termelő kapacitás egy része (sőt idővel egyre nagyobb része) fölöslegessé válik. A dolgozókat elküldik, ami tovább csökkenti az árakat.

Ez a folyamat – hacsak valami csoda nem történik - egy megállíthatatlan lefelé irányuló spirál, a vége pedig a visszatérés a halászó, vadászó, gyűjtögető életmódú társadalomhoz. Ahonnan indultunk. Előre a múltba!

Mai világunkban pedig már a nagy válságból kivezető mesterségesen gerjesztett kereslet sem segít, hiszen épp e módszer végletekig fokozása vezetett a mai helyzethez.

 

Következik: A magyar út

Elmúlt 8 év vagy AntallBorossHornOrbánMedgyessyGyurcsányBajnai?

 

Szólj hozzá!

Címkék: lufi devizahitel defláció

Devizahitel sztori II/5. rész - A végzetes hitel-lufi

2013.10.11. 11:09 penzkapu

5. A végzetes hitel-lufi

A buboréknak van egy olyan tulajdonsága, hogy előbb-utóbb mindenképpen kipukkad. De hogy is néz ez ki az előbb felsorolt esetekben?

Nyersanyagok, áruk nem szaporíthatók korlátlanul, tehát ha pénz áramlik beléjük, az áremelkedésben ölt testet. Ez csökkenti az irántuk megnyilvánuló keresletet, ezért az ár nem tud a végtelenségig emelkedni. Egy pontot elérve a pénz elkezd belőlük kiáramlani, és előbb-utóbb visszaáll a „normális” állapot.

Vállalkozás és alesete az ingatlan: Szaporítható, hiszen bármikor tudsz új céget vagy épületet létrehozni. Emiatt kapacitásfölösleg tud benne kialakulni. Persze ehhez idő kell, addig a beáramló plusz pénz itt is áremelkedést okoz.

Ugyanúgy le tud ereszteni, mint a nyersanyagnál. Csak annyi kell hozzá, hogy a pénz elkezdjen belőle máshova vándorolni. Persze nyilván a tulajdonos számára ez veszteséggel jár (kivéve, ha még az áremelkedés előtt jutott hozzá), de a világgazdaság előbb-utóbb helyre tud állni egy ilyen lufi után. (Fölszívódik a kapacitásfölösleg, ha másképp nem, állami beavatkozás révén.)

Nem adóssággal kapcsolatos értékpapírok: A részvény ugyan tulajdonrészt jelent egy vállalkozásban, de nem jellemző rá, hogy szaporodna, ezért a beléáramló pénz áremelkedést okoz. (Nyersanyag-papíroknál hasonló a helyzet.) Amikor már nem jön több pénz, leereszt vagy kidurran.

E három eset közös jellemzője, hogy a pénz értékre cserélődik. Ellenben az adóssághoz kapcsolódó értékpapírok esetében ilyen érték nincs: a pénz a hitelnyújtás révén újabb pénzt – önmagában értéktelen dolgot - hoz létre. Ráadásul kamatot kell érte fizetni, amihez további pénzt kell létrehozni. A tetejébe még amikor a  hitelnyújtó megkapja a kamatot, ez a pénz is újra helyet keres magának.

Vagyis a kamat csak tovább fújja a lufit. Mivel a pénz gyakorlatilag korlátlanul szaporítható, itt is kapacitásfölösleg keletkezik. Mit jelent ez a fölösleg? Azt, hogy már annyi hitel van a gazdaságban, amennyire nincs szükség. Egy hasonlattal élve: Annyi víz van a szivacsban, hogy folyik ki belőle. Telítődött. Ma már egyszerűen nincs olyan gazdasági szereplő, amelyik képes és hajlandó újabb hitelt felvenni.

Hogy érezzük a dolog jelentőségét, foglaljuk össze! A hitel egy olyan eszközcsoport, ami:

  • Korlátlanul szaporítható, tehát kapacitásnövekedést okoz.
  • Nincs tényleges értéke.
  • A belőle származó kamatjövedelem elsősorban az eszközcsoporton belül marad.
  • A növekedésnek nincs ésszerű korlátja. Egyedüli korlátot az jelent, amikor a gazdaság már nem tud több hitelt felvenni. Csakhogy erről a pontról nem lehet visszafordulni – a lufi nem ereszthető le, mindenképpen durranni fog.

Fölmerül a kérdés, hogy közvetlenül a telítődés előtt miért nem hagyják abba a bankok a további hitelek folyósítását? Hiszen itt még – mint okos pénz – némi veszteséggel ugyan, de viszonylag kis megrázkódtatással ki lehetne szállni.

 

Következik: A hitel mint piramisjáték

 

Szólj hozzá!

Címkék: lufi adósság devizahitel

Devizahitel sztori II/4. rész - Lufi-csoportok

2013.10.11. 10:49 penzkapu

4. Lufi-csoportok

Ha valahova túl sok pénz áramlik, akkor buborék keletkezik. Röviden: lufi.

A lufikat többféle szempont szerint lehet csoportosítani. Néhány ilyen szempont:

  • Szaporítható-e az az eszköz, amibe a pénz áramlik? Ha nem, akkor a lufi áremelkedésben fog megnyilvánulni. Ilyen a nyersanyag- és a tőzsdei lufi. Ha az eszköz szaporítható, akkor a felfúvódás kapacitásnövekedést okoz, így előbb-utóbb fölösleg fog benne keletkezni. Ez az eset bekövetkezhet a vállalkozásoknál, és ennek alcsoportjában, az ingatlanok esetén.
  • Van-e tényleges értéke az eszköznek? Akkor van, ha az eszköz előállítása mögött valós teljesítmény áll, vagy az eszközzel valós teljesítményt lehet létrehozni. Nyersanyag esetében ugyan magát az anyagot nem mi hoztuk létre, de pl. a kibányászásához valódi teljesítmény szükséges. A vállalkozás pedig valós teljesítményt hoz létre, hiszen arra irányul, hogy megkönnyítse az életünket.
  • Hova lesz az eszközből származó jövedelem? Nos, ez a jövedelem maradhat ez eszközcsoporton belül (tovább fújva a lufit). De ki is áramolhat belőle (gyorsan vagy lassan), és átvándorolhat más eszközbe illetve részesedhet belőle a háztartási szektor munkabér formájában.
  • Hogyan ereszthető le a lufi? Leereszthető-e egyáltalán? Ha csak spekuláció táplálja, akkor az okos pénz nyerni akar, tehát tisztában van vele, hogy a fák nem nőnek az égig. Vagyis egy ponton túl (amikor már a pénz tulajdonosa elegendőnek érzi a nyereséget) nem tud tovább fúvódni. Az ésszerű nyereség természetes korlátot jelent. Ha valódi nyereség hozható ki az eszközből, akkor többnyire nem is keletkezik lufi, hiszen a nyereséget fölszívja a természetes gazdasági növekedés.
  • Durranás akkor van, ha 1. Túl nagy lett a lufi. 2. Már nem fújható tovább. 3. Természetes módon nem tud leereszteni vagy valamilyen pánikot okozó esemény hatására hirtelen ereszt le.

Vajon e szempontok szerint hova soroljuk a hitelt?

 

Következik: A végzetes hitel-lufi

 

Szólj hozzá!

Címkék: lufi buborék devizahitel

süti beállítások módosítása