A cím politikai témát sugall. De sokkal inkább gazdasági lesz.
Magyarország elmúlt évtizedeit az alábbi három, egymást részben átfedő szakaszra oszthatjuk:
1. Hitelfelvétel
Kádár már 1956-ban felvette az első, jóléti célú hitelt. A végét ismerjük: teljes eladósodás. Amikor nagyon tarthatatlanná vált a helyzet, jött egy-egy „csomag”, aminek a megtakarításait a következő társaság hamar eltapsolta.
2. Gyarmat
A jelszó: „Leszünk gyarmat!” Van az a pénz. Egyszerűbb, ha nem kell a tulajdon működtetésével bajlódni. Valaki hozza létre az állást, nekem csak dolgoznom kelljen. Aztán csodálkozunk, ha a nyereség távozik. Végül ebből logikusan következik a harmadik szakasz:
3. Útonállás és zsarolás
Szeretett vezetőink rájöttek, hogy nem az államosítás a megoldás. Azt már az 1940-es évek végén kipróbálták, de a tulajdon működtetése már akkor sem ment. Egyszerűbb kirabolni a postakocsit, mint célba juttatni.
Tehát nem a tulajdont vesszük el, csak az eredményt. Na jó, ha elég „combos” a zsákmány (mondjuk 3 ezer milliárd), és zsarolással elvehető, akkor már érdemes. Persze ezúttal sem működtetni akarjuk, hanem fölélni.
***
De nincs tovább, itt a vége. Újabb 4 évet már nem bír ki ez a módszer. Ma még csak 3-4 millió szegény van. Ha így megy tovább, 4 év múlva ez 9 millió lesz. Bizony, a mostani gazdaságpolitika nem erősíti a középosztályt, hanem szétveri. Csak a Fidesz felső tízezer!
A látszat ennek ellentmond. Amíg tart a zsákmány, addig persze úgy látszik, mintha jól mennének a dolgok. Hiszen minden gomba ehető. Egyszer.
***
Szívesen megírnám a megoldást. De 1.) Senkit nem érdekel. 2.) Nem fog tetszeni.
(A képet itt találtam: http://www.fayettecountysheriff.20fr.com/custom2.html)
