HTML

Pénzkapu

Ha már nagyon eleged van abból, hogy sose jössz ki a fizetésedből, és/vagy vállalkozóként kevés az árbevételed. Receptek, amikre sose gondolnál...

Nézz be a hasonló nevű honlapra is!

Címkék

Címkefelhő

Devizahitel sztori III/14. rész - Mi a helyzet a kamatemeléssel és az egyéb költségekkel?

2013.10.22. 15:05 penzkapu

14. Mi a helyzet a kamatemeléssel és az egyéb költségekkel?

Az előbbi példában nem szerepel a szereplők jutaléka és az ügylet többi járulékos költsége. Ilyen mindenütt van. Sem a Magyar Államkincstár, sem a külföldi, sem a belföldi bank (de még a valutaváltó sem) dolgozik ingyen.

Hogy ezért milyen devizanemben és mekkora összeget számítanak fel, az az ügylet lényegét nem érinti. Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy a bankok egymás közt viszonylag kis jutalékkal dolgoznak, ügyfeleiket viszont úgy használják ki, ahogy azt az ügyfél hagyja.

Fejlettebb pénzügyi múlttal és kultúrával rendelkező országokban ez kisebb mértékű, mint nálunk. Megint magunkra kell vigyáznunk, és tanulnunk, mert az állam itt sem fogja érdekeinket képviselni.

Ami a kamatokat illeti, a fő problémát az okozza, hogy a lakáshitel lejárata 15-20-25 év. A bankok ilyen hosszú lejáratra nem kötnek swap csereügyletet. Tehát a forint kamathoz képest alacsonyabb kamatlehetőség csak addig áll fenn, amíg a csereügylet futamideje tart.

Addig nincs gond, amíg a külföldi bank hajlandó megújítani az ügyletet (pontosabban újat kötni). Miért éri meg neki ilyen ügyletben részt venni? Alapvetően azért, mert magasabb kamatot kap a pénzéért forintban, mint devizában. Nézzük meg (most a csereügylettől különválasztva), miért:

Az előbbi példa szerint devizában kapna 3% éves kamatot, forintban 12-t. Tehát ha most átvált 1 deviza egységet, kap érte 100 forintot. Ebből év végén lesz 112 forintja. Ha az árfolyam (év végén) 109, és visszaváltja a forintot, akkor kap érte 1 egység devizát és a 3% kamatot.

109-nél alacsonyabb árfolyam esetén nyer, mert 1-nél több egységnyi devizát kap érte, vagyis nem csak a 3% devizakamatot kapja meg, hanem többet. 109 fölötti árfolyamnál viszont veszít. (A 9 a két kamat különbözeteként adódik: 12 mínusz 3).

Persze jogos a kérdés, hogy ha a csereügyletben azt vállalta, hogy visszaadja ezt a 109 forintot a magyar banknak, akkor hol a nyeresége. És fordítva, 109 fölötti árfolyam esetén sincs vesztesége, hiszen akkor is csak 109-et kell visszaadnia.

Erre azt mondom, hogy egyrészt a konkrét ügylet nem pont 109-ről szól (ld. a jutalékról írtakat). Másfelől pedig azt a szándékát, hogy újra megköti-e az ügyletet, már erősen befolyásolja a 109-től lényegesen különböző árfolyam.

Mivel a forint árfolyama sokáig erősebb volt, mint amennyit a deviza és forint kamatok közti különbség indokolt, a külföldi banknak bőven megérte a „buli”, hiszen minimális kockázattal jó kamatokat kaphatott.

Kitől? Magyarország állampolgáraitól. Ha nagyon demagóg akarnék lenni, azt mondanám, hogy a magyar állam a magas jegybanki alapkamat miatt csak úgy lapátolta kifelé a pénzt!

 

Következik: Nyakunkon a válság

 

Szólj hozzá!

Címkék: devizahitel kamatemelés

süti beállítások módosítása