Hiszel benne, hogy működik? Nem? Hadd adjak egy lehetséges magyarázatot:
Minden pillanatban rengeteg információ ér bennünket. Másodpercenként kb. egy Bibliányi zúdul ránk. Tudatos agyunk ennek csak töredékét képes feldolgozni. Vajon mi lesz a többivel?
El nem vész, az tuti! Feltételezhető, hogy az Univerzumnak legalább olyan jó (szerintem sokkal jobb) tárolási módszere van, mint az embernek. Egyre több jel mutat rá, hogy ezeket elő is tudjuk hívni.
Ma este éjszakai buszjáratokkal fogok utazni. Gyerekkoromban fejből tudtam a egész hálózatot (nem volt nehéz). Pár éve annyira átszervezték, hogy meg sem kísérlem megjegyezni.
Megnéztem a BKK utazástervezőjét. Nem mondom, jó játék. Elsőre javasolt egy laza egy kilométeres sétát az első buszig. Pedig tudom, hogy ott a sarkon is megáll egy. Pár paramétert be kellett állítani, mire emberi útvonalat adott.
Aztán eszembe jutott, hogy van nekem egy térképem, ami épp ezt a hálózatot ábrázolja. Igazából arra voltam kíváncsi, hogy van-e átszállásmentes lehetőség. A megfejtéshez azt kellett tudnom, hogy az indulási és az érkezési pontokon külön-külön milyen buszok haladnak át, és hogy ezek között van-e átfedés.
Azt a kérdést, amit egy szoftver segítségével nem tudtam megválaszolni, egy térképpel a kezemben sikerült. Azért, mert egy kupacban összpontosult az információ, átlátható módon.
Amikor megérzésed van, ugyanez történik. Az Univerzum egésze rendelkezik az összes információval. Hogy hogyan szervezi, ma még nem tudjuk. Számára átlátható a rendszer, és a megérzéseden keresztül éppen a kulcsinformációt kapod meg.
Pont mikor egy logikai rejtvénynél rájössz a megfejtés lényegére. Ha megvan a kulcs, onnantól már pofonegyszerű. Életed nagy feladványainál ugyanezt a módszert tudod alkalmazni.
Hallgass hát a megérzéseidre!
