Lényegét tekintve két tényező okozza, hogy az emberek többsége anyagilag el van úszva. Az egyik a bérelt bevétel. Mindjárt kifejtem. Szokás szerint egyszerű leszek. Először tekintsünk át néhány alapvető dolgot!
1. Ha valamit nem birtokolsz (nem Te vagy a tulajdonosa), de használni szeretnéd, azt csak úgy teheted, ha bérbe veszed. Ingyenesen vagy díj ellenében, attól függ, a tulajdonossal hogy sikerül megegyezni. Sokszor a tulajdonos biztosítékot is kér.
2. Bérelni valamit hosszú távon általában drágább, mint birtokolni. Nagy vonalakban az a lényeg, hogy a bérleti díjból mennyi idő alatt vehető meg a dolog.
3. Valami vagy már létezik készen vagy pedig létre kell hozni (meg kell alkotni). Tudom, hogy ez nagyon bugyután hangzik, de lényeges.
4. Hogyan szerezheted meg egy már létező valaminek a tulajdonjogát? Sokféleképpen, de alapvetően az alábbi módokon:
- Erőszakkal vagy fondorlattal elveszed a tulajdonosától.
- Cserélsz a tulajdonossal: valami olyat adsz neki, ami számára (abban a pillanatban) legalább annyira értékes, mint amit Te kapsz tőle. Sok esetben a cserében részt vevő dolgok egyike pénz. Pl. ha megveszed azt a valamit (pénzért).
- A tulajdonos önként odaadja Neked (ez lényegében a csere speciális esete).
- Szintén a csere speciális esete, amikor nem egyszerre, egy összegben, hanem több részletben fizetsz. Bérléssel is kombinálható (pl. lízing).
5. Speciális ügylet a hitel. Ilyenkor lényegében pénzt bérelsz. A bérleti díj a kamat, és többnyire egyéb költségek is merülnek még föl. És persze a tulajdonos (vagy a közvetítője - ami többnyire egy bank) biztosítékot is kérhet. Ha a bérelt pénzen vásárolsz valamit, az már egy önálló ügylet, egy csere. Sokan összemossák a kettőt, ezt nem szabad! Pl. ha hitelre veszel autót, az két külön ügylet: egy pénzbérlés és egy autóvásárlás.
Ezek tükrében mit is jelent a cím?
Most már rátérhetünk a cím magyarázatára. Először a bevétel oldalt vizsgáljuk meg, a kiadásra a következő részben kerül sor.
Egy „dolgozó” embernek honnan származik a bevétele? Tudjuk: munkabérből! És a munkabér? Az pedig – ahogy arra az elnevezés is utal – bérmunkából. Ami viszont azt jelenti, hogy a munkahely tulajdonosa bérbe vesz Téged – pontosabban az idődet illetve a munkavégző képességedet.
Volt olyan időszak a történelemben, amikor (rabszolgaként) birtokolhattak Téged, ma már szerencsére ez elmúlt. (De tartsuk észben: ha nem vigyázunk, bármikor visszajöhet!) Tehát a munkaadó kénytelen bérelni, és ezért bérleti díjat, fizetést kapsz tőle, mégpedig többnyire - néhány kivételes időszaktól eltekintve - pénz formában.
Ezt idáig Te is tudod. Amire nem gondolsz, hogy kié a munkahely. Hiába mondod, hogy van egy munkahelyed, az nem a Tiéd! Te csak használod. Pl. az irodát (műhelyt), a gépeket, a könyvelőt, az egész infrastruktúrát. Tehát kénytelen vagy bérbe venni.
No de hogy lehet az, hogy valamit bérbe veszel, és mégis Neked fizetnek érte? Úgy, hogy közben nem veszed észre, hogy Te is fizetsz, mégpedig súlyos árat. A legdrágább kincsedet adod oda: az idődet.
Számodra ez azért nem tűnik bérlésnek, mert ahhoz vagyunk szoktatva, hogy szinte minden fizetnivalót pénzben, annak egységeivel mérjünk. Pedig az idő egységeivel mérés természetesebb és ezért jobb megközelítés lenne. Pénzt lehet előállítani korlátlanul, időt semennyire.
Itt jön be az elején említett 3. pont. Az iskolában nem tanultuk meg, hogyan kell (saját) munkahelyet létrehozni. Úgyhogy vagy megtanuljuk, vagy pedig kénytelenek vagyunk bérelni egyet. Ez utóbbi pedig a 2. pont szerint többe kerül, mint a „saját”.
Összefoglalva: Az emberek jó része úgy jut bevételhez, hogy bérbe adja az idejét. Ez a korábbi részekben szereplő példákból a bérbe adott lakásra hasonlít. Egyszerre csak egyvalakinek tudod kiadni, nem alkalmas a többszörözésre. Másik hátránya, hogy a bérleti díjat nehezen tudod befolyásolni.
A következő részben: Megnézzük a kiadás oldalt.
