8. Az állam én vagyok… Vagy mégsem?
Az az igazság, hogy mégsem. Megfigyelted már, hogy az országgyűlési képviselőd nem a választóinak, hanem a saját pártjának az érdekeit képviseli? Csak addig vagy neki fontos, amíg rá szavazol, utána közel négy évig Rád se hederít. Közben pedig szeret a nagy jótevő szerepében tetszelegni.
Csakhogy erre alkalmatlan. Nem tud egyszerre több tízezer (ha az egész parlamentet vesszük, közel tíz millió) különböző érdeknek megfelelni. Ezt maga is tudja, ezért nem is törekszik rá. Úgy tesz, mintha. De ez egy nagy átverés. A saját érdeke az elsődleges.
Nyilván észrevetted, hogy amikor a képviselői díjazásról kell szavazni, feltűnően nagy az egyetértés a kormánypárt(ok) és az ellenzék között. Erről beszélek.
Ha a devizahiteles mentőcsomagban eddig történteket megnézed, van néhány figyelemre méltó momentum:
- A (kedvezményes árfolyamon történő) végtörlesztés kiválóan alkalmas volt rá, hogy néhány képviselő jó sokat nyerjen rajta.
- Az ócsai lakópark tök fölösleges pénzkidobás volt – de páran azért nagyon jól jártak vele.
- A kormány tudja a megoldást, de novemberig vár vele. Mi ez, ha nem a kampány része? Szavazatok reményében lebegtetik a témát, miközben gőzük sincs a megoldásról. A többi csak duma.
Úgyhogy ne számolj vele, hogy az állam bárkit is megment, saját magát leszámítva.
Magunkat kell hát menteni!
Következik: Vajon milyen szerepet játszanak a bankok?
