4. Lufi-csoportok
Ha valahova túl sok pénz áramlik, akkor buborék keletkezik. Röviden: lufi.
A lufikat többféle szempont szerint lehet csoportosítani. Néhány ilyen szempont:
- Szaporítható-e az az eszköz, amibe a pénz áramlik? Ha nem, akkor a lufi áremelkedésben fog megnyilvánulni. Ilyen a nyersanyag- és a tőzsdei lufi. Ha az eszköz szaporítható, akkor a felfúvódás kapacitásnövekedést okoz, így előbb-utóbb fölösleg fog benne keletkezni. Ez az eset bekövetkezhet a vállalkozásoknál, és ennek alcsoportjában, az ingatlanok esetén.
- Van-e tényleges értéke az eszköznek? Akkor van, ha az eszköz előállítása mögött valós teljesítmény áll, vagy az eszközzel valós teljesítményt lehet létrehozni. Nyersanyag esetében ugyan magát az anyagot nem mi hoztuk létre, de pl. a kibányászásához valódi teljesítmény szükséges. A vállalkozás pedig valós teljesítményt hoz létre, hiszen arra irányul, hogy megkönnyítse az életünket.
- Hova lesz az eszközből származó jövedelem? Nos, ez a jövedelem maradhat ez eszközcsoporton belül (tovább fújva a lufit). De ki is áramolhat belőle (gyorsan vagy lassan), és átvándorolhat más eszközbe illetve részesedhet belőle a háztartási szektor munkabér formájában.
- Hogyan ereszthető le a lufi? Leereszthető-e egyáltalán? Ha csak spekuláció táplálja, akkor az okos pénz nyerni akar, tehát tisztában van vele, hogy a fák nem nőnek az égig. Vagyis egy ponton túl (amikor már a pénz tulajdonosa elegendőnek érzi a nyereséget) nem tud tovább fúvódni. Az ésszerű nyereség természetes korlátot jelent. Ha valódi nyereség hozható ki az eszközből, akkor többnyire nem is keletkezik lufi, hiszen a nyereséget fölszívja a természetes gazdasági növekedés.
- Durranás akkor van, ha 1. Túl nagy lett a lufi. 2. Már nem fújható tovább. 3. Természetes módon nem tud leereszteni vagy valamilyen pánikot okozó esemény hatására hirtelen ereszt le.
Vajon e szempontok szerint hova soroljuk a hitelt?
Következik: A végzetes hitel-lufi
