Pénzkapu

1. Magyarországon egy átlagembernek a témáról kb. annyi jut az eszébe, hogy "eltőzsdézték" a nyugdíjvagyont, és ezt vagy elhiszi, vagy nem. Pedig a részvény ennél sokkal többet tud!

2. A részvénytársaság feltalálásának köszönhetjük, hogy ma iparszerűen állíthatóak elő mindazok a dolgok, amiket "iparcikk" néven ismerünk. Ezért tudunk elérhető áron hozzájutni mosógéphez, fürdőkádhoz, konyhai eszközökhöz. Ezért nem luxuscikk az autó (bár ma megint egyre inkább annak tűnik...), ezért tudjuk megfizetni a villamosjegyet vagy a repülőt (már aki).

3. Egy cég részvényeit a legjobb a cég elindításától a megszűnéséig birtokolni. Ha jól működik, a nyereség egy részét (vagy akár az egészet) általában kiosztják a részvénytulajdonosok között. Ezt hívják osztaléknak. A részvényt leginkább ezért érdemes tartani. Persze csak ha jó a cég.

4. A részvénnyel kapcsolatban kialakult előítéletek többsége a tőzsdéhez és a tőzsdézéshez kapcsolható. Mert ott "spekulálni", "nyerészkedni" lehet. És azt nem szeretjük. Mármint, ha a másik nyer - irigyek vagyunk.

5. Pedig a tőzsdében semmi misztikum nincs, az egy piac. Csak ott nem zöldséget árulnak. Azért van rá szükség, hogy ha egy vállalkozásba beszálltál, de később másra kell a pénz, ne csak be, de ki is tudj szállni, el tudd adni a részvénye(i)det.

6. Tudtad, hogy időnként Te is spekulálsz a piacon? Például ha megvárod a zárást, hátha akkor olcsóbban megkapod a maradékot. De lehet, hogy nem - lásd karácsonyfa december 24-én. Vagy ha a kereslethez képest kevés és kiváló minőségű volt az áru. Pont mint a tőzsdén.

1. Tudod, miből élnek a bankok? Igen, a hitelezésből. És azt is tudod, miből élnek ennyire jól a bankok? Az átlagember pénzügyi ismereteinek hiányából! Leginkább azt használják ki, hogy sokan akkor is a bankba mennek pénzért, ha lenne más, olcsóbb megoldás is.

2. A bankok nem a pénzt őrzik, hanem a pénz titkait. Például tudják, hogyan kell pénzt csinálni. Szerencsére ma már ezek a titkok egyre kevésbé számítanak titoknak. Akár Te is megismerkedhetsz velük.

3. Hatalmukat az előző két pont adja. Az átlagember túl nagy jelentőséget tulajdonít a pénznek. Ráadásul nem veszi a fáradságot, hogy megtanulja, hogyan teremtse elő a szükséges mennyiséget belőle. Inkább készen akarja, ezért bemegy a bankba, ahol viszont tudják. Pénzük ugyan nincs, de kérésre szívesen "nyomtatnak". Persze nem ingyen.

4. Ez egy drága megoldás. A bankok zsebét tömöd. Gyakorlatilag nekik dolgozol, mint egy rabszolga. Közben nem veszed észre, hogy nem a bank, hanem a pénz rabszolgája vagy! Mégpedig önként. Hiszen egy kis szorgalommal, utánajárással, ismereteid kibővítésével elleshetnéd a titkok jó részét. Aztán már csak alkalmaznod kell azokat a saját életedben.

5. Melyiket választod? Továbbra is inkább hibáztatni akarod a bankokat meg az államot meg a többi "rossz fiút" azért, hogy ilyen helyzetbe kerültél? Vagy pedig megtanulod a saját javadra alkalmazni a pénz szabályait, és jól élni?

A nemzeti dohány után a nemzeti zsetont is lenyúlják? Olvasom a napi sajtóban, hogy hamarosan 10 új kaszinó nyílhat a tavalyi bezárások után. A nemzetgazdasági miniszter javaslata „kizárólag költségvetési megfontolások alapján” született. (Forrás: http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=194104 – a szöveget l. a 4-5. bekezdésben.)

Magyarul az államnak kell a zseton. Ez mondjuk nem újdonság. Ami elgondolkodtató, hogy az ugyanezen miniszter által jegyzett egyik jogszabálymódosítási javaslatban a „tranzakciós illeték elmaradását pótló egyszeri befizetés” kifejezés szerepel. (Forrás:  http://www.parlament.hu/irom39/11563/11563-0013.pdf - a 3. oldalon.)

Vagyis mivel nem folyt be a tervezett adó, ezért adópótló adót vezetünk be. A miniszter szerint azért van erre szükség, mert a gazdaság szereplői okosan reagáltak az év elején bevezetett tranzakciós illetékre – igyekeztek csökkenteni költségeiket. Ami számomra azt jelenti, hogy „költségvetési megfontolások alapján” hozták a döntést.

Emberi nyelvre lefordítva: a háztartási költségvetés nem bírta el ezt az adót. Az emberek nem tudták vagy nem akarták befizetni.

És erre hogy reagál az állam? Adót emel. Kicsit demagóg módon fogalmazva első lépésben megkéri a derék polgárokat: ugyan támogassák meg az államot minden készpénzfelvételüknél az amúgy is soknak tartott összeg duplájával. Második lépésben már az a kérés, hogy fáradjunk el a kaszinóba és űzzünk szerencsejátékot.

Ismétlem: „kizárólag költségvetési megfontolások alapján”.

Akkor mi is fontoljuk meg! Ha első lépésben sokallottuk az átutalásnál és készpénzfelvételnél levont adót, akkor második lépésben nem fogunk csak azért kaszinóba menni, hogy a költségvetés lyukait tömködjük. Tehát ezek a lépések valószínűleg szintén nem fogják hozni a várt eredményt.

Vajon mi lesz a harmadik lépés? Őszintén? Nem érdekel! Azért nem érdekel, mert ha ezt a dilettáns adótervezést folytatja a kormány, akkor mindegy is. Úgyse fog működni. Mint ahogy a metrópótló hajó se működik.

Én a kormány helyében elgondolkodnék. Azon, hogy kaptam egy finom figyelmeztető jelzést a gazdaság szereplőitől: elfogyott a zseton! De ha tovább feszítik a húrt, a következő figyelmeztetés lehet, hogy jóval durvább lesz –  a húr el fog pattanni. És akkor a teljes költségvetés borulni fog. Nem kicsit, nagyon.

Mert ha az embert arra kényszerítik, hogy döntsön: eszik vagy adózik, nem kétséges, hogy a többség az adózást evést fogja választani. Ami nagyon durván leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az államnak is döntenie kell majd: Foci vagy nyugdíj?