Mielőtt belemennénk a múltkor említett dotálás izgalmas következményeibe, megmutatok egy technikát. Egy fillérbe sem kerül, abszolút kockázatmentes, mégis azonnali eredménye van. Ráadásul pozitívan hat az anyagi helyzetedre is.
Az elmúlt hetekben elkezdtem szisztematikusan felfrissíteni angoltudásomat. Rögtön az első leckében találkoztam egy kifejezéssel: „That’s OK.” Tudod, mit jelent? „Semmi gond.” Legalábbis ez a szabatos magyar fordítása.
Erről hirtelen beugrott egy régebbi emlék, mikor egyik ismerősünk a férjével meglátogatott minket. Az Egyesült Államokban élnek, három gyerekük van, a férj amerikai, a feleség magyar.
Körbevezettük őket lakásunkon. Műszaki ember lévén a férj nagyon érdeklődött a pince iránt. Ott ugyanis jól láthatók az alkalmazott gépészeti megoldások. Tél volt, és reflexből kicsúszott a számon: „Ne vedd le a kabátodat.” Persze a feleség azonnal fordított: „Leave the jacket on.”
És itt álljunk meg egy pillanatra! Mit is jelent az említett két mondat, ha nem annyira szabatosan fordítjuk? „Rendben van.” „Hagyd magadon a kabátot.” Ez kiválóan megvilágítja a kétféle szemlélet közti különbséget.
Mi itt Magyarországon annyira megszoktuk, hogy ha minden rendben van, azt úgy fejezzük ki, hogy nincs (semmi) gond. De miért is kéne gondnak lenni? Mondta valaki, hogy gond van? Nem, csak gondolatainkon keresztül mesterségesen hozzuk létre. Akkor is, ha nincs.
Mert az az alapértelmezett, azt vesszük természetesnek, hogy van. Ennek valószínűleg történelmi okai vannak, de ebbe nem kívánok belemenni. Sokkal érdekesebb, ha tovább boncolgatjuk a másik mondatot is. Az alap itt is az, hogy leveszed a kabátodat.
Lassított felvétel: Először leveszed a kabátodat. Majd miután érzékeled, hogy hideg van, visszaveszed. Fölösleges cselekvés. Nem lett volna egyszerűbb magadon hagyni? Persze, ez a vargabetű csak gondolatban zajlik le. Azonban sajnos nem mindig van így.
Sokszor előfordul, hogy a lendület hevében túlmozgunk, és csak aztán veszünk vissza belőle. Fölrakunk egy sorral több téglát, majd visszabontjuk. Elkészülünk a villamosvágány felújításával, aztán észrevesszük, hogy javítani kell. Holott lehetett volna előre gondolkozni és ezzel megspórolni egy csomó időt, energiát, költséget.
Szemléletmódunk, és az ebből eredő kimondott szavaink, mondataink miatt cselekedeteink kevésbé hatékonyak, mint ha tagadás helyett állító módon, pozitív mondatfűzéssel fogalmaztunk volna.
A következő részben erre nézünk majd további meghökkentő példákat.
Katt ide: Senki nincs otthon
