A napokban olvastam egy jó szöveget: „A kísértés sokáig nyomja a csengőt, a lehetőség viszont maximum kétszer kopogtat be.”
Igen, valahogy így. Milyen jó lenne, ha fordítva lenne, ugye? Nos, van egy jó hírem: Ha a hegy nem megy Mohamedhez, akkor szabad Mohamednek menni a hegyhez. Mit akarok evvel mondani?
Azt, hogy viselkedhetsz Te fordítva: Állj ellen a kísértésnek és használd ki a lehetőségeket! Persze ebben az a nehéz, hogy mi emberek, pont fordítva vagyunk „behuzalozva”: Mindennek ellen tudunk állni, csak a kísértésnek nem. A lehetőségek mellett viszont vakon elmegyünk.
Gondolkoztál már rajta, vajon mi lehet ennek az oka? Mert én igen! Meg is osztom Veled, mire jutottam. Szeretünk potyázni. A kísértés magától ajánlkozik. Könnyű préda. A lehetőséggel meg kell dolgozni. Jobb szó talán, hogy ki kell dolgozni.
Ez pedig sokszor kemény munkával jár. És azt nemigen szeretjük. Először is föl kell tudni ismerni. Aztán meg ki kell tudni használni. A kísértés bezzeg jön magától is! Viszont van egy egyszerű módszer, hogy elkerüljük.
Mindannyiunkban bujkál egy kis lustaság. Érdemes kihasználni. Hogyan? Legközelebb, amikor elkezd kísérteni, állj meg egy percre, és kérdezd meg: Ráér később? Ha igen - márpedig többnyire ez a helyzet -, akkor halaszd el.
Próbáld ki, nagyon jól működik. Működik, amikor sütit majszolsz a tv előtt, működik, amikor éjszaka kinyitod a hűtőt, és akkor is, amikor épp rá akarsz gyújtani egy újabb szál cigire!
Ennyit a kísértésről. És mi a helyzet a lehetőséggel? Hallottad már azt a mondást, hogy: „A szerencse nem más, mint a felkészültség találkozása a lehetőséggel.”? Akarod, hogy szerencséd legyen? Mert én igen!
Úgyhogy
Készülj! Ismerd föl! Használd ki!
Kopp-kopp!