Most folyik a sznúker VB. Vajon mit tanulhatunk belőle?
Első ránézésre ez egy egyszerű játék. Be kell lökdösni a golyókat a lyukba. Ahhoz pedig nem kell más, mint jól kell tudni célozni. Ennyi. De valahogy mégsem! Vajon miért?
Például nem mindegy, hogy a sikeres lökés után következhet-e még egy. Vagyis úgy állnak-e meg a golyók, hogy lehessen folytatni. Mert ha nem, akkor az ellenfélé a terep. Ez nem jó. Hogy fordulhat ez elő?
Úgy, hogy vannak olyan állások, ahonnan nem igazán lehet begurítani a golyót. Vagy csak nem érdemes megkockáztatni, mert jó esély van rá, hogy nem esik be. Egymást is akadályozhatják a golyók.
Ilyenkor derül ki, hogy másféle lökésekre is szükség van:
- Ami megszünteti ezeket az akadályokat.
- Ami olyan, hogy ha Te nem is tudod begurítani a golyót, de utána az ellenfél se tudja. (Vagyis ne hagyj neki állást.)
- Amivel nem csupán azt éred el, hogy az ellenfél ne tudjon belökni golyót, de egyáltalán ne is tudjon szabályosan lökni.
- Stb.
Ezek rendkívül sokféle kombinációban fordulhatnak elő, és egy profi játékosnak mindet tudnia kell kezelni. Föl kell ismerni a helyzetet, és ennek megfelelően kell gurítania. És persze mondanom se kell, hogy sokszor elegendő egyet hibázni, és már el is ment a parti!
Szerintem ezek a sportolók otthon, amikor senki más nem látja, órákig gyakorolnak egy-egy fajta lökést. Valószínűleg ezért profik. Tehát nemcsak meccseket játszanak, hanem külön-külön is gyakorolják az egyes technikákat.
És amikor már jól megy, akkor tudják összekombinálni azokat. Gondolhatod, egy kiválóan sikerült gurítás mögött hány sikertelen áll.
Most képzeld el, hogy a saját háztartásodban vagy vállalkozásodban kell ennyiféle technikát bevetned!
Szóval én azt tanultam ebből a rengeteg sznúker-nézésből, hogy érdemes ezeket a technikákat először külön-külön megfelelő szintre fejleszteni.
