Legtöbben arra vagyunk szoktatva, hogy szép szerényen viselkedjünk, ha megoldottunk egy feladatot. Bármekkora is legyen a feladat! Hiszen az ember nem dicsekszik, nem tolja magát előtérbe.
Pedig figyeld meg a kakast. Minden reggel kukorékol. A Nap föl se kelne nélküle. Vagy a tyúk. Tojik egy tojást, és világgá kürtöli. Pedig a tojás mint tevékenység a világ legtermészetesebb eseménye. Vagy nem?
A helyzet az, hogy: Vagy nem! A tyúk számára ez egy különleges esemény. Legyen hát a Te számodra is!
Íme, a javaslatom:
Ha egy feladatot sikerült megoldanod (tűnjön az számodra bármilyen jelentéktelennek is), akkor egy pillanatra állj meg. Élvezd ki az eredményt. A jól végzett munka eredményét.
Ez azért fontos, mert legközelebb ebből fogod tudni az erőt meríteni. Nehezebb feladatnál több erőt kell merítened. Elárulok egy titkot: Azért érzed, hogy mások elhúznak melletted, mert ők nagyobb, nehezebb feladatokat tudnak megoldani.
Ezt pedig azért tudják megtenni, mert több erejük van hozzá. A több erő onnan származik, hogy ez előző feladatuk megoldásakor az utolsó cseppig kiélvezték a sikert. Megálltak, pihentek egyet, körülnéztek, és világgá kürtölték.
Tehát a Te számodra is a következő lépés, a jól végzett munka eredményének élvezete után a kukorékolás. Szó szerint. Tudasd a főnököddel, írd ki a Facebook-ra, készíts belőle egy blogbejegyzést.
Különben
- Egy szűk körön kívül senki nem fog róla tudni.
- Az a szűk kör pedig természetesnek fogja venni, és ezért
- legközelebb nehezebb feladatot kapsz.
Ezzel pedig ahelyett, hogy felértékelnéd, leértékeled a tudásodat. Egyre kevesebbet fognak érte fizetni.
Hát ezért kotkodácsol a tyúk is annyit: Hogy értékeld a tojását!
(A kép forrása: internet)
