Pénzkapu

Vállalkozóként fontos, hogy a marketingmódszerekkel tisztában legyünk. Vajon alkalmaznál-e egy olyan fogást, ami vevőként nem tetszik Neked?

A napokban jött szembe egy reklám. Lehet, hogy hatékonyan ad el, de nekem mint vevőnek egyáltalán nem szimpatikus. Mert negatívumokkal operál.

Sikeresnek gondolom magam, ezért fontos számomra, hogy ne vonzzak magam köré több negatívumot, mint ami amúgy is körbevesz. Pozitív gondolkodás ide, pozitív szemlélet oda, minden rossz hírt nem tudsz elkerülni.

És akkor most a reklámról: „Sosem tudhatod, mikor…” és itt egy rossz hír következik. Ami amúgy nincs, csupán a reklám kitalálója nem felejt el emlékeztetni rá, hogy

• vagy már a múltban valamikor megtörtént Veled egy ilyen esemény,
• vagy pedig valamikor a közeljövőben megtörtén... HET. (Még csak nem is biztos.)

Szuper, ugye? Örülök, hogy most épp semmi bajom, erre bejön, hogy: De igen, van! (Volt, lesz, lehet.) Csakhogy én

• nem szeretnék emlékezni rá, hogy bármikor megismétlődhet – köszönöm, inkább arra „gyúrok”, hogy elkerüljem; illetve
• ha még nem történt velem ilyen, akkor meg pláne!

Elhiszem, hogy reklámként az emberek többségénél hatékony ez a módszer. Hiszen sokan egyenesen szomjazzák a rossz híreket. (Másképp hogy lehetne annyi híradót eladni?) Nálam nem!

Te hogyan vélekedsz?

Direkt provokállak ám! Ha még nem hallottad a kútba esett szamár történetét, röviden elmondom. Durván jó!

A gazda szamara beleesett a kútba. Szegény keservesen bőgött, míg a gazdája gondolkodott, mi legyen. Sajnos jobb ötlete nem lévén, nagy szomorúan úgy döntött, hogy a kút is öreg, a szamár is, hát 2 in 1 betemeti a kutat.

Szólt is a cimboráinak, ásót, lapátot ragadtak. Elkezdték hányni a földet a kútba. A szamár egy nagyon okos szamár volt, ezért első kétségbeesése után elhallgatott. Éberen figyelte, hova esik a föld. Ami ráhullott, lerázta magáról, és lépcsőnek használva fokról fokra feltornázta magát a felszínre.

Ami először átoknak tűnt számára, azt áldássá változtatta.

Te vajon mit teszel egy ilyen helyzetben? Hagyod, hogy maga alá temessenek a nehézségek, vagy előnyödre fordítod azokat?

Nem? Akkor most nagyon figyelj!

Tegnap kórházban voltam. Szerencsére kísérőként. Ilyenkor mindig viszek magammal valami olvasnivalót. Most Brian Tracy: Maximális teljesítmény c. könyve volt nálam. Várakozás közben egy nagyon jó módszerrel találkoztam benne!

Ez a módszer kiválóan használható a mindennapokban. Azon alapul, hogy bármi történik Veled, az vagy az előnyödre szolgál, vagy pedig értékes tapasztalatot nyerhetsz belőle.

Maga a módszer pedig: Kezdd úgy a napod, hogy arra számítasz, valami csodálatos dolog fog Veled aznap történni. A szerző szerint 3 napon belül garantált eredménye van!

Nem hiszed? Egy dolog miatt akkor is érdemes kipróbálni: Legalább a hangulatod biztosan jobb lesz, mint enélkül. És ez nagyon is számít!

Valószínűleg ismered azt a mondást: „Az elmaradt haszon is kár.” Bizony ez így van! Egy háztartás, egy vállalkozás, egy ország életében sokat számít egy ki nem használt lehetőség. Ilyenből sokkal több adódik, mint hinnéd.

Mire gondolok? Talán könnyebb az országnál kezdeni. Vérzik a szívem, mikor jól képzett, kreatív, ambíciókkal teli emberek külföldre költöznek. Mert ők egy másik ország elkölthető jövedelmét gyarapítják. S ha nem gondolják meg magukat, akkor gyermekeik is.

Vérzik a szívem, amikor életerős polgárok otthon ülnek, nem tudnak mit kezdeni magukkal, mert „munkanélküliek”. Munkájuk ugyan lenne, csak a magas járulékok miatt a munkaadójuk nem tudja megfizetni őket.

Vérzik a szívem, mikor közmunkások olyan feladatot végeznek, amit megfelelő géppel jóval hamarabb és jóval olcsóbban el lehetne végezni. Mert ilyenkor nehezen megtermelt adóforintok mennek pocsékba.

(Itt családi okok miatt sajnos abba kellett hagynom, és csak most jutottam géphez. Úgyhogy folyt. köv.)

A mai bejegyzés arról szól, hogyan tudsz egy feladatot leegyszerűsíteni pusztán avval, hogy nem a megszokott utat követed. Ne a számolást nézd, hanem a gondolatot!

Azért, hogy a különböző kiszerelésű, csomagolású termékek ára összehasonlítható legyen, a boltokban egy ideje kötelező kiírni az egységárat. Például egy kilogrammra vonatkoztatva. Igen ám, csak ez nem mindig sikerül. Sokszor hibás a kiírás.

Mivel egész jól számolok fejben, nem mindig hagyatkozom rá. Ma jött szembe egy feladvány. Egy bizonyos tejfölből volt 350 grammos 217 forintért, és 450 grammos 288 forintért. Vajon melyik az olcsóbb?

Ezt fejben 1000 grammra átszámolni számomra esélytelen. De biztos, hogy kilóban kell őket összehasonlítani? Nem! Csak a szokás mondatja ezt velünk. Jelen esetben 1050 gramm a könnyen kiszámítható közös mennyiség.

Hiszen 450 grammnak a harmada 150, és 7-szer 150 az 1050. Mi a helyzet a 350 grammal? Az még egyszerűbb, hiszen 3-szor 350 is pont 1050.

Akkor hát 217-szer 3, az 651. 288 per 3, az 96, szorozva 7-tel, az biztosan több ennél, hiszen a 700-hoz lesz közelebb. (Mínusz 28.) Nekem ennyi elég is volt, aki akarja, kiszámolhatja pontosan is.

Az elmúlt napokban-hetekben több ismerősömtől is hallottam illetve olvastam panaszokat magukat hatóságnak képzelő szolgáltatóktól. Sajnos velem is történt egy s más.

A Kádár-rendszerben sokan megszokták, hogy a közüzemi szolgáltatók hatóságok. Ki vagyunk nekik szolgáltatva kényükre-kedvükre. Sajnos ez azóta nem sokat változott.

Régebben főleg az volt a gond, hogy központi szabályozás alá esett a tevékenységük. Például vezetékes telefonvonalat csak akkor kaptál, ha azt a telefontársaság (mint állami vállalat) „kiutalta” számodra. Valósággal ki kellett érdemelni.

Ma pedig – mivel a legtöbb szolgáltató monopolhelyzetben van a piacon – a verseny hiánya teszi őket olyan pozícióba, hogy sok mindent megengedhetnek maguknak. Olvastad például bármely áram-, víz-, vagy gázszolgáltató általános szerződési feltételeit?

Nem, hiszen, kötelező vele szerződést kötnöd, ha lakni akarsz.

De mi a helyzet mondjuk egy internet- vagy tárhely-szolgáltatóval? Nos, őket a mi kényelmünk és gondolkodásmódunk hozza helyzetbe.

Gondolkodásmód: Azok, akik megszokták a hatósági bánásmódot, e szolgáltatóktól is elfogadják. A kényelem pedig legtöbbször abban nyilvánul meg, hogy a hűségidő lejárta után sem kötjük újra a szerződést.

És a szolgáltatók ezt vastagon kihasználják. Nem érdemes hűséges ügyfélnek lennünk! Az újakra szinte mindig jobb feltételek vonatkoznak. Érdemes tehát adott szolgáltatónál is újrakötni a szerződést. Ezt a biztosítóknál a KGFB témában már megszoktuk.

Ne legyünk hát restek! Keressük más szolgáltatásnál is a jobb, olcsóbb megoldást! Ugyan többnyire nem nagy a verseny, de azért van választék.

És az én sztorim? Valamikor azt is leírom!

Ma egy pofonegyszerű időgazdálkodási fogást mutatok meg. Azon alapul, hogy mindent kerekítünk. Most épp 18 óra 52 perc van, de ha valaki föltenné nekem a kérdést: „Hány óra van?”, azt mondanám: 10 perc múlva hét. Hiszen nem a percet, hanem az órát kérdezte.

Házi feladat: A következő néhány napban figyeld meg, egy-egy kérdésre milyen pontossággal válaszolsz. Magad is meg fogsz lepődni! A válaszod a kérdéshez igazodik. Amilyen pontossággal van a kérdés föltéve, a válaszod is olyan pontos lesz. Legfeljebb egy nagyságrend eltéréssel.

Vagyis a „Hány méter?” kérdésre nem fogsz centiméter pontossággal válaszolni. Sokszor még deciméter pontossággal sem.

Tehát ha egy megbeszélés 2 órakor kezdődik, az kb. ¾ 2 és ¼ 3 közötti időpontot jelöl. Viszont, ha 13 óra 55-re hirdeted meg, akkor jó eséllyel el is kezdődik kettőkor.