3. A fő eszközcsoportok jellemzői
Itt csak néhány, a téma szempontjából kiemelt jellemzőt mutatok be. Még a felszínt is épp csak megkapargatom. Alaposabb megismerésükhöz jóval mélyebb tudás szükséges!
Nyersanyag, áru, szolgáltatás: Mire jók ezek a cikkek? Elfogyaszthatjuk őket, vagy pedig továbbfelhasználhatók más termékek, szolgáltatások létrehozásához. Bizonyos esetekben – ilyenek például a nemesfémek, jellemzően az arany és ezüst – reménykedhetünk abban, hogy megőrzik értéküket.
Jövedelmet közvetlenül nem tudunk velük létrehozni, maximum egy vállalkozáson keresztül – mondjuk alapanyagként felhasználva. Szerencsés esetben – de ez már az emberek többsége számára a szerencsejáték kategória – nyerhetünk még velük úgy is, ha spekulálunk: mondjuk megvesszük és igyekszünk drágábban eladni.
Vállalkozás: Igazából ez az egyetlen eszközcsoport, amivel mindenki számára valódi nyereség érhető el. Ez a nyereség abban nyilvánul meg, hogy időt spórolsz a vállalkozás termékével vagy szolgáltatásával. Például elég csak fölkapcsolnod a villanyt, máris világos van. (Nélküle nézhetnéd gyertyafény mellett a tévét :-), vagy tekerhetnéd a szobabiciklit, hogy egy kis áramot csiholj.)
Itt nem akarom részletezni a működésüket, máshol részletesen kifejtem. (Keresd és kérd el a „Jómódod pillérei” anyagból a hatodikat!) Ráadásul a vállalkozás olyan, ami nem csupán a tulajdonosának hozhat hasznot, alkalmazottai is jól járhatnak vele.
Hitel, kölcsön, lekötött bankbetét, állampapír: Tulajdonképpen ezek csak a pénz másfajta formái. Biztos hallottál már róla, hogy a mai pénz úgynevezett hitelpénz. Ez azt jelenti, hogy valaki adósságaként jön létre. Sajnos ez a „valaki” adott esetben lehet, hogy épp Te vagy. A banknak lényegében az az egyik szerepe, hogy az általad vállalt adósságból pénzt csináljon.
Te aláírsz egy kötelezvényt, ezt a bankod hitelesíti. Ezután már bárki elfogadja fizetőeszközként. Formálisan ez úgy történik, hogy a bank magánál tartja a kötelezvényedet és helyette kapsz tőle valamilyen általánosan elfogadott fizetőeszközt – pl. ropogós bankjegyeket vagy egy combos jóváírást a folyószámládon.
A kérdés, hogy a nyújtott hitelből képződhet-e valódi jövedelem vagy csak virtuális (tehát csupán annak látszik)? A válasz az előbbiekből kiolvasható. Ha Te vettél föl hitelt, miből fizeted a kamatokat? Ha vállalkozói hiteled van és jól működik a céged, akkor annak jövedelméből.
De ha fogyasztási céllal vetted föl, akkor nincs miből. Kivéve, ha jól működik a gazdaság, és mondjuk rendszeres fizetésemelést kapsz (amihez megint csak jól működő vállalkozások kellenek). Egyébként kénytelen leszel újabb hitelt fölvenni, hogy a kamatot fizetni tudd. (Esetleg már meglévő értékeidet áldozod fel.)
Vagyis a hitel jövedelme, a kamat csak akkor valódi, ha jól működő gazdaságban, valódi gazdasági teljesítményből származik. Enélkül a kamat csak a forgalomban lévő pénzt szaporítja, valódi érték létrehozása nélkül. Sőt, a kamatfizetéshez – új értékek, valódi nyereség nem lévén – sokszor már meglévő értékeket kell beáldozni (ld. családi ezüst esete).
Értékpapírok: Az előző csoportok közül bármelyikkel lehet kapcsolatos. Arra jók, hogy nem kell sok pénzt belerakni (pl. nem kell egy egész vállalatot megvásárolni). Sokan elsősorban spekulációra használják.
- Például lehet szó egy nyersanyagokba fektető alapkezelő értékpapírjáról. Ilyenkor nem magát a nyersanyagot fogjuk birtokolni, hanem csak egy papírt, egy igazolást. Ennek értéke ugyan szorosan a nyersanyag árával együtt változik, de függ még magától az alapkezelő cégtől is.
- Tőzsdén jegyzett vállalkozás esetén részvényről beszélünk. Ilyenkor többedmagunkkal lehetünk résztulajdonosok egy működő struktúrában. Ha jól működik a cég, kaphatunk részt a nyereségből (osztalék), de bízhatunk a vállalat értékének növekedésében is. Ideális esetben a kettő kombinálható: megvesszük a részvényt olcsón, megvárjuk, míg fölmegy az értéke, majd hasznot húzunk az osztalékból. Természetesen a spekuláció önmagában is hozhat nyereséget.
- Adóssággal kapcsolatos értékpapírokkal az átlagember főként vállalati és államadósság formájában (pl. államkötvény) találkozik. Fő jövedelemformája a kamat, de kötvényekkel is szokás spekulálni.
Összefoglalva: Ha a spekulációtól eltekintünk, akkor a nyersanyagok elsősorban értékőrzésre, fogyasztásra és további felhasználásra valók. Vállalkozással valódi, nyújtott kölcsönökkel leginkább csak virtuális jövedelemre tudunk szert tenni.
Következik: Lufi-csoportok